Na így vágtunk neki a Francia Riviérának, 8an, teljes zenekari felszereléssel + 80Liter gázolajjal 10 napra. Az autó tette a dolgát, még az Alpokba is felment (szuszogva, dörmögve, 2-esben), csupán néha töltöttük után a csepegő olajat, és még Monaco-ban sem vontatták el a kék budit. :D Figyelmeztető jelként azért párszor menetközben megállt az adagoló, csak hogy érezzük már hogy élünk. Olyan eset is történt, hogy Lyonban, amikor a koncerthely előtt nyitnánk ki a csomagteret, a kilincs a basszgitáros kezében maradt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy kiszedtük a hátsó üléssort a középső ajtón keresztül, utána kikapoltuk a zenecuccot szintén ugyanitt, majd egy gitárhúrt kilógatva tettük kintről nyithatóvá a hátsó ajtót. Profi.
Mikor már azt hitte az ember, hogy 1 darabban hazaérnek, Milano mellett hajnal 2-kor, szakadó esőben, iszonyatos sikító hangra lett figyelmes a sofőr. Király. Megálltunk, kiderült hogy a turbócső (egy barbár sima vízcsővel pótolta) eldurrant, mivel megette az olaj és kilágyult. Mit volt, mit tenni, vettünk a benzinkúton gyorsszorítót (ritka szemét, együttműködni szándékosan nem akaró olaszok), valamint egy éppen szerencsénkre, a közelben parkoló MAGYAR kamionos tanácsára a cigis dobozban levő alu fóliával és sörösdobozzal foltoztuk be a 3 centis lyukat.
Hazaértünk, mivel mégsem hiába lett ez többször az év kisteherautója. :$ Otthon aztán vissza a szervízbe, ahol kiderült, hogy a turbó nyomja az olajat, de éppen van egy másik a polcon, ami tökéletes. Fel is ment + új cső, új hátsó gumik, és mindenki boldog volt. Egy darabig.
(a turbó elnyűtt állapotban volt :D)
Mivel kellett a zseton, kiadtam ismerősöknek nyaralni, meg is járta szépen Korfut (azért egy elsőkerék defekt ott is volt :D), és még aznap újra Franciaország felé vették az irányt vele. Sajnos ez már nem volt olyan fényes, ugyanis szerencsémre megfőzték az olajat, (utólag vsz. a porlasztók becsöpögése miatt) beállt a főtengely, menet közben megállt az autó, blokkolt a hátsó kerék, csúszott vagy 100métert. Hála Istennek nem lett baj, és még annyi mákom is volt, hogy már Debrecen közelében állt meg a verda. Huhh, belegondolni is rossz, mi van ha Lyon körül történik ez, mivel onnan igen körülményes lett volna hazahozni egy roncsot.
Ja, mikor máskor kapom a jó hírt, ha nem a szülinapom reggelén 6-kor, csajom mellett az ágyban. :D Itt kezdődtek a gondok. Ismét irány Debrecen, a főtengely nem mozdul, olajteknő le, láttuk, hogy a 3-as hajtókarról a csésze LESZAKADT, a hajtókar elhajlott, beékelődött a főtengely és a hengertömb közé.
Valami iszonyat erő kellhetett ehhez, mivel jópár összesereglett szerelő csak a fejét vakarta a hogyan? kérdésre.
(a beszorult hajtókar)
Motor ki, szétszedtük az utolsó csavarig, mert a főtengelyt ki kell szedni.
(szíjjelszedlek!)
Sajnos nem volt olyan egyszerű, mert totál beszorult, végül addig ütöttük, kínlódtunk, míg megmozdult a tengely, és kijött a dugattyú.
(bontott főtengely)
Ezután dugattyúcsere, hajtókarcsere, új csapágyak, szimmeringek, új főtengely következett csapágyakkal együtt.
(itt még a régi dugók mentek vissza, sajnos erre később keményen ráfáztunk)
(kacatok)
A hengerfejet is elvitték javítani, szelepszár szimmeringek cseréje, de valami miatt a porlasztók fészkét csak nem csinálták meg tisztességesen, amiből később újra gondjaim lettek.
(egy nem túl jól sikerült hengerfej felújítás)
Miután a motor visszament a helyére, az első indítás után elkezdett ömleni a gázolaj, kiderült, hogy a gázolaj főszűrőház megadta magát, és eltört. Csere, árakat szándékosan nem írok, mert rosszul lenne mindenki, kicseréltük még a vízszivattyút, jött még generátorcsapágy csere, önindító, viszkó felújítás, új porlasztókat viszont nem tudtam megengedni magamnak.
(ftengely, veztengely és vákuum pumpa szimmeringek kuka, a viszkó furatát valami állat felhegesztette ááá)
Mivel gyárilag Lucas Epic adagolóval volt szerelve a kocsi, és az köztudottan nem túl üzembiztos ha már öreg, feltettük a jó öreg Bosch VE-t, ami első blikkre úgy tűnt, jó lesz.
